Király Eszter

A párkapcsolat tartja elénk a legélesebb, leghitelesebb tükröt önmagunkról. Megláthatjuk benne saját pompánkat is, de a hiány mindig jéghidegen fog arcul csapni. Belenézni abba a tükörbe, amit a társad tart neked mindig nehéz. Elfuthatunk a saját tükörképünk elől, és megpróbálhatunk olyan látványt találni, ami megfelelő, amit el tudunk viselni, de bárkihez is szaladunk, csak saját magunkat fogjuk látni benne. A tükröt dühödten, össze lehet törni, de eljuthatunk olyan szintekre, ahol képesek vagyunk önkritikával, önismerettel szemlélni a gyengeségeinket, így a kapcsolatunk réseit, hibáit is. Ebben a felismerésben, és fejlődésben segítek az írásaimmal. Cikkeim a párkapcsolati témákon túl érintik a női-férfi szerepegyensúly fennmaradásának, és a hagyományos értékek megőrzésének fontosságát is.





Amire a nő harmincon túl valójában vágyik

Harminc felett a nő talán kissé visszalép. Talán túl sokat remélt, és keveset kapott, túl sokat álmodott, de a mesék nem végződtek heppienddel. Harminc felett a nő visszavesz a lendületből, és megpróbál tudatosabbá válni, közben észre sem veszi, hogy bezárja a szívét, félve egy újabb szívtöréstől, nem enged lelkének láthatatlan demarkációs vonalán túl senkit.

olvass tovább

Egy érzelmileg elérhetetlen férfival kár terveket szövögetni

A fizikailag elérhetetlen férfinek nincs különösebb ismertetőjegye. Lehet, hogy álomférfi, lehet, hogy lehozná a csillagokat, lehet, hogy a tenyerén hordozna, lehet, hogy gyertyafényes vacsorára hívna, és lehet, hogy előtted lépne be az étterembe, mert lehet, hogy tudja, ezt így kell. Lehet, lehet… A lehetőség, a tétova remény szavai. A fizikailag elérhetetlen férfi azonban nem hús-vér, nem tapintható, csak egy arc a kijelzőn, egy pixelpasi, akit soha nem érintettél, nem érezted a testének melegét, soha nem láttad, és nem tervezett veled randit.

olvass tovább

Ezeket a dolgokat szeretnénk megkapni tőletek, Férfiak

Egy felnőtt nő megtanulta szeretni és értékelni önmagát. Megtapasztalt már fatális, fájdalmas szívtöréseket, megtanulta elengedni azt, amire már nincs ráhatása, és megtanulta renoválni, újra széppé, befogadóvá, méltóságteljessé varázsolni önmagát. Mert gerincet, tartást növeszteni, éretté válni sokszor fájdalmas és hosszadalmas, szívleckék, csalódások, térdre esések, majd korona igazítások sorozata.

olvass tovább

Ahhoz, hogy szerethetőnek érezzük magunkat, nem az a feltétele, hogy kívülről folyamatosan elismerjenek

Legvonzóbb, és egyben legsérülékenyebb tulajdonságunk az egészséges önbecsülés. A gyermekkori traumák, verbális erőszak, az érzelmi, fizikai bántalmazás, később a negatív élettapasztalatok, szakítás, válás, az alkalmatlanság, kirekesztettség érzése folyamatosan, rétegről, rétegre rakódnak lelkünkre az évek során.

olvass tovább

Meddig kell gyászolni egy szerelmet?

Egy kapcsolat megszakadása is gyász, veszteség, és ugyanúgy végig kell vánszorognunk a lelki feldolgozás fázisain. A ránk szakadó magány jobban sajog, mint a fizikai érintés hiánya. Önostorozó lélekéheztetésbe kezdünk, ami szomorú, magányos cselekedet, és ha túl sokáig végezzük, életstílussá válhat, zsémbes, irigy, besavanyodott, rosszmájú embert formálva belőlünk. Pedig aki elment, nem vitte magával a napot. Nem kell a tükröket letakarni, és nem kell megállítani az órát az ő kedvéért. Számunkra nem állt meg az idő.

olvass tovább